Vasárnaponként szeretek ételekkel kísérletezni, valami különlegességet kipróbálni. Akár itthon elkészítve, akár máshol. Így esett meg, hogy ma a gasztronómia egyik fellegvárában, a Tesco saját büféjében kötöttünk ki.
Arra gondoltunk, kipróbálunk valami igazán különlegeset.
A választásunk a következő ételkülönlegességre esett:
Posírozott húsrudak előpárolt, beirdalt buciban, ínyenc dresszinggel
Hmm! Ez bizony jól hangzik!
Ezt a finomságot kétféle dresszinggel árulják.
- Fehérborecetes őrölt mustármagos sárgamártás, korianderrel és köménnyel
- Ecetes-cukros vörösmártás, babérlevéllel, hagymával
Nehéz volt a választás, szerettük volna mindhármat megkóstolni, ezért kértünk mindhárom féléből.
Fontos kitérnem az étterem különleges atmoszférájára.
Az üzemeltetők nagyon figyelnek arra, hogy a személyzet minden megnyilvánulásával, mozdulatával sugározza a helyi jellegzetességeknek, szokásoknak megfelelő hangulatot. Ezért a személyzet szándékosan a kényszerűségből végzett munkavállalás megkeseredett élharcosaiból kerül ki. Biztosak lehetünk benne, hogy amennyiben ételt rendelünk azonnal ízelítőt kapunk ebből. Mi most a frappáns és hangzatos "Várjon már egy KICSIT! Nem tudok hatfelé figyelni!" tartalmú mini epigrammát hallgattuk meg, amelyet komoly metakommunikáció kísért.
Egész egyszerűen bámulatos!
Nade!
Térjünk vissza ezekhez az ételremekekhez, amelyek már a rusztikus tálcán finoman gőzölögve várták, hogy megízleljük őket.
Valahogy így:
Nem tudtam nem észrevenni azt az odafigyelést ahogyan hangsúlyozzák a különböző dresszinggel szervírozott posírozott húsrudak közti különbséget.
A sárgamártással készült verzión a mártás egy gyönyörű, fodros formában van jelen, ezzel is sugallva a lágy, selymes érzést amit a mártás emel ki az ételből.
A vörösmártással készült ételen a mártást úgy osztották el, hogy jobbról balra haladva az étel elfogyasztása közben különböző mennyiségben keveredjen a fantasztikus posírozott hús a mártással. Így gyakorlatilag két ugyanolyan harapás és ízélmény nem ér minket. Egyszerűen brilliáns!
Az extra változaton a tejsavas erjesztéssel készült tökvirágúk nagyon puhák és ízletesek. Tényleg jó!
A hosszan beirdalt előpárolt bucik egy szauna szekrényben ("frissen tartó"?) pihennek felszolgálás előtt. Ettől a buci kellőképpen vizes, szivacsszerű lesz. Lám-lám, hogy mennyire oda lehet figyelni azokra a vendégekre is, akik kevesebb foggal rendelkeznek mint végtaggal? Apró trükkök, fogások, figyelmességek ezek.
Nagyon szeretnék még egy dolgot kiemelni!
Az "extra" változatot egy különlegesség emeli költői nagyságokba, teszi a gasztronómia császárává.
Ismeritek a japán élő tintahalas kajákat? Amikor megelevenedik az étel a tányérodban?
Bámulatos, ahogyan ezt itt is megoldották.
Amikor megfogod az ételt és a szádhoz emeled, akkor a posírozott húsrúd megelevenedik és alul elhagyja az otthon melegét adó beirdalt bucit. Miközben alul távozik belőle, magával rántja az összes hozzávalót is.
Nagyon látványos és különleges!
Összességében kijelenthetem azt, hogy egy nagyon különleges gasztro-túrán vettünk részt a Tesco büféjében. Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Megjegyzés:
Fenti poszt próbálja vicces megközelítésben vázolni a tapasztaltakat. Természetesen ár/érték arányban semmi problémánk a Tesco büféjével.
#szarkazmusveszély
Kövessetek minket a Facebook-on is
Kövessetek minket a Facebook-on is